2013. január 25., péntek

Néha ennyire fájnak a dolgok nem is hinnéd

néha mindenki átnéz rajtam, mintha ellenem volna minden. azt hiszem egymagam maradtam, és már nincs visszaút innen. talán túl kicsi vagyok erre a földre, túl kevés önmagamban, de hiába úszom szembe az árral, esélyem csak egy van. vajon hallja valaki a hangom.? valaki érti hogy mit szeretnék.? talán mellém állsz ha kell, de vajon mennyi minden jöhet még, amihez úgyis kevés vagyok.?? ♥

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.

Blogarchívum